Esztergomi Bazilika

Hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyháznak hívják, de a város ékességét a legtöbben csak esztergomi Bazilikának hívják. A Várhegyen álló hatalmas épület 5600 négyzetméterével hazánk legnagyobb egyházi épülete.

Helyén a magyar történeti emlékezet szerint mindig is templom állt, sőt, több templom is. A mai bazilika északi tornya mellett állt a későbbi nevén Szent István protomártír-templom, amelyet Géza fejedelem építtetett. A hagyomány szerint itt született Géza fia, Vajk, a későbbi Szent István király.

A mai bazilika helyén állhatott az István által építtetett Szent Adalbert-székesegyház, amely az írások szerint 1010-ben már állt. Nem sokkal későbbi a királyi palotában feltárt körkápolna, és szintén középkori eredetű a feltárt Szent Vid-kápolna és III. Béla koragótikus várkápolnája. Ezek az épületek legkésőbb a törökökkel folytatott harcok során elpusztultak, egyedül Bakócz Tamás érsek 16. századi reneszánsz kápolnája maradt épen. A Bakócz-kápolna ma a templom baloldali kápolnáját képezi, amit úgy érték el, hogy a bazilika építésekor a kápolnát 1600 darabra szedték, elforgatták az alaprajzát, majd így építették bele az új templomba. Ennek köszönhetjük ezt a csodálatos műemléket, amely Magyarország egyetlen épen maradt reneszánsz épülete.

A mai bazilikát 1822-ben kezdték el építeni Rudnay Sándor, akkori hercegprímás megrendelésére, Kühnel Pál tervei alapján. Az építkezés valódi vezetője, Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt, neki köszönhetjük többek közt a Bakócz-kápolna megőrzését vagy az altemplom egyiptomi építészetet utánzó stílusát, kialakítását. Packh halála után az új hercegprímás 1839-ben Hild Józsefre bízta az építkezés folytatását, aki megemelte és oszlopokkal vette körbe a vasszerkezetből épült kupolát, monumentálissá téve a magyar katolikus egyház legfőbb központját.

A bazilika felszentelésére 1856-ban került sor, bár ekkor még távolról sem fejezték be a munkálatokat. Ennek alkalmából írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt a ceremónián, ahol Ferenc József is jelen volt. A klasszicista stílusban tervezett épület monumentális méretekkel rendelkezik: hossza 118 méter, szélessége 49 méter, kupolája 71,5 méter magas belülről. Timpanonját nyolc, 22 méter magas oszlop tartja, a gigantikus épületet pedig 17 méter vastag falak támasztják. Oltárképét Michelangelo Grigoletti festette egy Tiziano-festmény nyomán, és a mű méltó az épület arányaihoz: ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe.

A zárókő letételére 1869. november 1-jén került sor, ekkor az építkezés kezdetéhez képest a negyedik egyházi elöljáró és harmadik főépítész vett részt a hatalmas munkában.

A Bazilika első emeletén található a Főszékesegyházi Kincsestár, amely Magyarország leggazdagabb egyházi kincsestára. Itt található a 15. századi, Mátyás király kálváriája nevű hatalmas aranykereszt és az Árpád-kori királyok koronázási eskükeresztje is. A kincsek mellett ötvös- és textilgyűjtemény is része a kiállításnak.

Az épület második szintjén a Panorámaterem terül el hosszasan, ahol egy kávé mellett a dunai panorámában is gyönyörködhetünk, emellett pedig rendezvényeknek is kiállításnak is helyt ad. A bazilika óegyiptomi stílusú altemploma főpapi és kanonoki temetkezőhelyként is szolgál, itt nyugszik többek közt Mátyás király nevelője, Vitéz János valamint Mindszenty József egykori esztergomi érsek, bíboros, az ország utolsó hercegprímása.

2019 tavaszán jelentették be, hogy a bazilika történetében most először indul egy mindent átfogó, teljeskörű külső-belső felújítás, ami várhatóan 2022-ig tart. Megújul a bejárat és környezete, az északi oldalhajó, a kupola kívül-belül, lifttel akadálymentesítik az emeleteken lévő Kincstárat és a panorámatermet, valamint elvégzik az altemplom szigetelését és kisebb restaurálási munkákat is.

A bazilika a munkálatok idején is végig látogatható marad.

Nyitvatartás

A bazilika egész évben látogatható, a pontos nyitvatartást ezen az oldalon lehet elérni.

2023. július 1-szeptember 30: 

• temlom: 8:00-18:00
• altemplom: 8:00-18:00
• kincstár: 8:00-18:00

Árak:

A templom egyéni és liturgikus célú látogatása díjmentes.

Idegenvezetői díjakról és a kombinált jegyekről érdemes a templom honlapján tájékozódni.

Teljes árú:

• összevont: 3300 Ft
• kupolakilátó: 2000 Ft
• kincstár: 1500 Ft
• altemplom: 500 Ft

Kedvezményes (diák, nyugdíjas)

• összevont: 1650 Ft
• kupolakilátó: 1000 Ft
• kincstár: 750 Ft

Családi (1 vagy 2 felnőtt és min. 1 gyerek):

• családi összevont: 7000 Ft
• családi kincstár: 3400 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!