Festetics-kastély, Dég

A 19. század eleji kastélyt Festetics Antal építtette a klasszicizmus itthoni mesterére, Pollack Mihályra bízva a tervezést. Az antik templomok építészetéből átvett elemeket láthatjuk a két főhomlokzaton, a déli oldal nyolc oszlopos, timpanonnal koronázott, lenyűgöző portikusza pedig nem véletlenül tűnik ismerősnek: Pollack későbbi főműve, a Nemzeti Múzeum köszön vissza a látványban. 

A nyári rezidenciának épült kastély köré korának legnagyobb hazai angolparkját alakították ki, amely nemcsak méretével, de tudatos térkompozíciójával, kivételes harmóniájával is lenyűgözi a látogatókat. A kert legismertebb épületét, a Hollandi-házat a 19. század végén emeltette Festetics Pál, eredetileg tehénistállónak és lakosztálynak sógornője, a tüdőbeteg Pejacsevich Lenke számára. A gyakran halálos kimenetelű tuberkulózisra ugyanis akkoriban elterjedt gyógymód volt az ammóniadús levegő belégzése, amit a tehenek vizeletének kipárolgása biztosított. Ezért az épület földszintjén alakították ki az istállót, a grófné lakhelyét pedig az emeleten rendezték be. A dégi kastélyegyüttes jelképévé vált Hollandi-házban ma érdekes kiállítást láthatunk a tévhiteken alapuló gyógymódokról.

Az új állandó tárlatot a kastély főépületében rendezték be, ahol a recepció, a múzeumshop és a kávézó is található. A kiállítás egyik vezérfonala a dégi Festetics család életmódját, ünnep- és hétköznapjait, sokrétű érdeklődési körét és történelmi szerepvállalását mutatja be, kiegészítve a kastély- és birtoktörténet epizódjaival. Az emeleti tér pedig teljes egészében a Festetics Antal életében fontos szerepet játszó szabadkőműves mozgalomról szól. Megismerhetjük a titkos társaság kezdeteit, magyarországi történetét, a mozgalom Festeticsekhez és Déghez való kötődéseit is, sőt, egy beavatási szertartást is átélhetünk.

A teljes gépészeti és elektromos felújításon átesett kastélyt szinte romos állapotból kellett megmenteni, de a 2018-tól 2022-ig tartó renoválása során látványos változáson esett át. Új tetőt kapott, komplexen megújult a homlokzata, és a főszárny termeit a parkettától a stukkókig teljes egészében felújították. A legszembetűnőbb változás rögtön első látásra feltűnik azoknak, akik már jártak itt korábban vagy fotóról ismerték az épületet: a restaurátorok kutatómunkája alapján az épület visszakapta eredeti, törtfehér színét, amilyennek az építtető és a tervező megálmodta kétszáz évvel ezelőtt.

Szabadkőműves rejtek a Mezőföldön

Ez a titokzatos, 18. század elején szárnyra kapott mozgalom a középkori misztika és az ókori kultúrák elemeit emelte be a felvilágosodás eszméi közé, és a szellem, a vallás és a politikai nézetek szabadságát, a páholytagok egyenlőségét hirdette. Működése alatt a hatalom hol megtűrte, hol tiltotta a szabadkőművességet. Hazánkban a reformkor és a polgárosodás idején erősödött meg, majd a kiegyezés után élte fénykorát a mozgalom, ekkoriban a magyar szellemi élet legjobbjai tartoztak egy-egy páholyhoz.

Hogy a dégi kastély Festetics Antal idején helyet adott-e titkos szabadkőműves összejöveteleknek, arra vonatkozóan csak találgathatunk, bár a kastély urának ismert elköteleződése és a díszterem elhelyezkedése erre utalhat: az ovális termet ugyanis szokatlan módon nem lehetett az előcsarnokból közvetlenül megközelíteni, meglétét a homlokzat sem sejteti, külső szemlélő előtt rejtve marad. Egy konkrét történet azonban mindenképpen valós: Festetics Antal 1805-ben megvásárolta a Habsburg Birodalomban 1795-ben betiltott szabadkőműves mozgalom megmaradt iratgyűjteményét, amit a dégi kastélyban őriztek 1945-ig.

Egy klasszicista műremek születése

A keszthelyi kastély építtetőjeként ismert Festetics Kristóf halálakor fiai örökölték a vagyont, amelyből – többek közt – a dégi birtokot is vették. Később a kisebbik fiú, Festetics Lajos egyedüli tulajdonába került; a köznemesekből a Dunántúl leggazdagabb dinasztiájává váló Festetics család innentől válik szét a keszthelyi és a dégi ágra. Az előbbiek a hercegi, az utóbbiak a grófi címig jutottak.  

A hatalmas kiterjedésű, jól jövedelmező dégi birtokot már Festetics Lajos elkezdte fejleszteni, de terveit már legidősebb fia, Antal (1764-1853) vitte tovább. Feleségével, Splényi Amáliával együtt rajongtak a botanikáért, már pesti villájuk körül is színes angolkertet építettek ki. A leggazdagabb köznemesként ismert Antal (a grófi címet csak a már főúri gazdagságban felnőtt fiai szerezték meg) az 1800-as évek elején fogott bele a dégi birtok fejlesztésébe és a kastély építésébe.

A nyári rezidencia tervezését a pályája elején álló, de már megbecsült Pollack Mihályra bízta, akivel a józsefvárosi villa tervezésekor is dolgoztatott korábban. Az 1812-re elkészült épület északi és déli oldalát egyaránt dór oszlopok tartotta portikusz dísziti. A mellékszárnyak által bezárt főbejárat felőli oszlopsor a kisebb, míg a hatalmas parkra nyíló déli a kastély leglátványosabb része - ezt az építész későbbi főműve, a Nemzeti Múzeum előképének is szokták tekinteni.

Az egyemeletes, U alakú épület földszintjén a társasági élet színterei, a reprezentációs terek és a család tagjainak lakosztályai sorakoztak, az emeleten pedig elsősorban a gyerekszobák, a hosszabb ideig itt időző rokonok lakosztályai, valamint vendégszobák kaptak helyet. Az alagsor a kiszolgáló személyzet munka- és lakóhelye volt. A kastély építésével egy időben kezdték kialakítani a hatalmas, 300 hektáros angolparkot, amelynek tudatosan átgondolt, precíz koncepciója és megvalósítása a nagy tudású mérnök, Kováts Ferenc uradalmi igazgató nevéhez fűződik. A család 1815-ben már be is költözhetett az új családi rezidenciába, amely négy generáción át, egészen a II. világháborúig szolgálta a Festeticseket.

Kastélysors a 20. században

A család 1944-ben kénytelen volt elhagyni a birtokát, a kastélyban pedig először német katonai kórházat, majd a szovjet csapatoknak szálláshelyet alakítottak ki. A berendezését, értékeit mindkét fél megdézsmálta, a megmaradt bútorokat, mozdítható műtárgyakat a környékbeli lakosok hordták szét a háború végén őrizetlenül hagyott épületekből.

A kastély az 1950-es évek közepétől egészen 1995-ig gyermekotthonként működött, majd 2001-ben került műemléki gondnokság alá. 2009 és 2015 között megújult a park túlnyomó része, többek között helyreállították a 2 km hosszú tórendszert, a tóparti sétányt, a környező zöldfelületeket, a sírdombot, és visszaépítették az egykori hidakat. Elbontották az oda nem illő épületeket és kitisztították az egykor oly gondosan megtervezett nyiladékokat is. 2018 és 2022 között egy újabb nagyszabású fejlesztési ütem keretében kívül-belül megújult a kastély, rendezték az épület körüli parkterület, valamint új állandó kiállítást rendeztek be a kastély főépületében és a kerti Hollandi-házban.

Nyitvatartás

A kastély 2022. november 9-től látogatható.

Nyári nyitvatartás (április 1. – október 31.):

• kedd – vasárnap 10:00-18:00

Téli nyitvatartás (november 1.- március 31.):

• kedd – vasárnap 10:00-17:00

Árak:

A kastély kizárólag előre bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás online, erre az oldalra kattintva , valamint a helyszínen lehetséges.

• Felnőtt jegy: 3000 Ft/fő
• Helyi lakosoknak: 1000 Ft (lakcímkártyával igazolandó)
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft/fő
  • 6-26 év közötti fiatal
  • érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
  • 62. életévét betöltött látogató
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő    
• Családi jegy:  6000 Ft/család
  • 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig
• Csoportos jegy (tárlatvezetés nélkül):  2400 Ft/fő
  • minimum 15 fő esetén
• Ingyenes
  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
  • közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
  • minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

A park látogatása

• Park jegy:  1 000 Ft/fő
  • helyi lakosoknak: (lakcímkártyával ingyenesen látogatható)
• Parktúra külön jegy (a park túravezetővel való felfedezése):
  • 1500 Ft/felnőtt
  • 750 Ft/gyerek